6.Fejezet(Megtegye, vagy ne?....)

Félix már egy hete ott volt a falkával. Megismert mindenkit, és sokat hallgatott Szellő bölcsességeiből, amit az ifjú farkasoknak mesélt.Lunához nem került közelebb, és Amy sem foglalkozik úgy vele, mint Krisszel... Aki Félix szerint a párja, Krisznek és Amynak inkább csak erős barátságnak tűnik ez a kapcsolat.
Egy hét múlva, Félixet Luna reggel keltette, most először.
-Mi az... Nem előbb szoktál kelteni,-Kérdezte Félix félig még alva.
-De, viszont most nagy feladatod lesz. Be kell bizonyítanod, hogy megérdemled a figyelmünket, és hogy nem kell már neked tanító!
-Mégis mivel?
-A feladat egyszerű: Vadászat.
-Az megy...
-A zsákmány a fekete-fehér kos legyen!- Hatalmas csend lett a barlangban. Bár csak hárman voltak ébren, Félix és a két nőstény farkas.
-A...Azt mondod, lopjam meg az apámat?!
-Vadászat. Ha ezt megteszed, igazi farkas lehetsz, és nem kell azt tenned, amit én mondok  neked.-Amy is beleszólt.
-A kost? A kost?! Öngyilkost akarsz belőle csinálni?! Nem, Félix, ebbe nem mehetsz bele! Az a kutya és az apád megölnek! Luna, legyen eszed!
-Ez az utolsó feladat. Ha elbukik, az nem az én hibám!
-Szellő nem ezt mondaná!
-Amy, nyugodj meg.-Szólt bele Félix és farkasszemet nézett Lunával.-Elhozom neked a kost. Egy feltétellel.
-Félix!-Nem foglalkoztak Amyval.
-Mi lenne az?-Kérdezte vissza Luna.
-Együtt esszük meg. Mi hárman. És nem adunk belőle senkinek...-Mindkét farkas összehúzta a szemét.
-Áll az alku.-Vágta rá Luna kis idő múlva.
-Félix, kérlek, gondolkodj!-Amy már szinte könyörgött, hogy ne menjen el, de Félix nem törődve vele futásnak eredt. Szellő pont most ébredt fel, de ezt a lányok nem vették észre.
-Szándékosan tetted ezt?! A vadásszal és kutyával nem tud egyedül szembenézni. És mire a kost elpusztítja már rég lelőtték!
-Hé, lányok, mi a vita tárgya?-Kérdezte Szellő két ásítás között. Amy elmesélte, mi történt.-Ejnye Luna! Ehhez hasonlót még nem is hallottam. Ülj csak le ide, van veled egy kis beszélni valóm.
 Eközben Félix elérte apja udvarát. A kuvasza az istálló ajtajában aludt. A birkák az udvaron voltak. Vett egy mély lélegzetet, és átugrott a kb derékig érő kerítésen. Erre viszont a kuvasz már felébredt és hatalmas ugatásba kezdett, majd rátámadt a farkasra, de alul maradt. A kuvaszt súlyosan megsértette. Mire Félix észbe kapott apja már a puskát szegezte rá. Ott álltak, apa és fia szemtől szemben. -Vagy én támadok...Vagy ő lő.-Gondolta Félix.-Végül is... ha farkas vagyok... Ő számomra már csak egy ember. Az ellenségem!....És egyben az apám....-Nem várhatott sokáig. Elkergette a családi kapcsolat gondolatát, és rátámadt a vadászra. Nem ölte meg, a kezét törte el, két helyen is. Így a fegyvert képtelen volt használni. Nem várt sokáig Félix, leszállt apjáról, elkapta a kos nyakörvét és elindult vele az erdőbe, miután kinyitotta a kaput. Az egész nyáj jött utána, de nem foglalkozott vele. Számára csak a kos jelentett valamit, mégpedig egy esélyt Luna szívéhez... De akkor Amy-ét összetöri... Itt megállt. Ha elviszi a kost.... Amy szívét töri össze... Ha nem... Luna szolgája marad, és esélye sem lesz a kapcsolatukra... Nehéz a döntés.... Ráadásul, ha a nyájat elviszi, apja élelmét is elviszi.... És hiába az ellensége, hiába vadászik rá... Akkor is az apja! Az, aki felnevelte! Aki ételt, otthont, szeretetet és meleget adott neki! Akit szeretet... És aki őt is szereti.... Aggódik érte.... Biztos, hogy aggódik érte... Ezek a gondolatok jártak a fejében.... Megtegye, vagy ne?.....