5.Fejezet ("Nem a barátnőd...")

Másnap reggel Luna már korán felkeltette Félixet.
-Na, mi bajod van, elmúlt már 6 óra?
-Nem tudom, milyen zöldségeke beszélsz, de ébresztő van. Ma Amyval mész, és vadászni fogsz vele.
-jaj!-Ugrott fel Félix.-Ez ugye most csak vicc volt?-Látta Luna arckifejezését.-Szóval... nem?...
-Nem.-Szólt bele Amy.-Talpra és kövess!-Kiment a barlangból. Félix utána ment. Amy szó nélkül haladt egy tóhoz vitte a farkast. A tó teteje be volt fagyva.
-Halászni fogsz...
-Halászni, itt?!
-Igen, halászni.-Mondta Amy, majd egy lefedett valamihez ment. Valószínűleg egy gép lehetett a fekete anyag alatt. Lerántotta a textilt és egy hatalmas kalapácsszerű valami bújt elő.- Gyere ide!-Félix engedelmeskedett neki.-Most azt a kanyargós, mozgó hosszúkás valamit...
-Kötél a neve...
-Azt meg kell húzni, hogy a jeget betörje az a hatalmas halálanyag ott elől.
-Az vas, és kalapács formába van öntve.-Mondta Félix, és szájába vette a kötelet.
-Látom, megtanultad használni a szád....-Ő is ráharapott a kötélre és együtt felhúzták a kalapácsot..-Most engedd el!-Utasította Amy Félixet, és ő is elengedte a másik farkassal ugyanabba a pillanatba a kötelet. Hatalmas reccsenés, a kalapács ráesett a jégre és áttörte azt. A halak odagyűltek.
-Rajta!- Ült le Amy. Félix megpróbált fogni egy halat, ki is emelte a  vízből, de kicsúszott a fogai közül.
-Nem lehet őket megfogni....
-Nem?-Felállt Amy, és elkapott egy halat, mélyen a húsába mélyesztette a fogait, úgy kapta el, majd kiemelte a vízből. Mikor a hal megfulladt letette a jégre.-Te jössz!-Mondta, majd nekilátott fél kilós zsákmánya elfogyasztásának. Még öt halat engedett el, végül egy csuka az ő száját fogta meg, de olyan erős és nehéz volt, hogy egyedül nem bírt vele. Amy rögtön a segítségére sietett. Együtt emelték ki a Majdnem 4 kilós csukát. De a lefogása már nehezebb feladatnak bizonyult Krisz segítsége is kellett. A harmadik farkast bízták meg a hal barlanghoz szállításával.
-Na, és most végre te kapj el egy halat. Ne egy hal téged....
-Nem vicces, sajog az állkapcsom!
-Úgy nézek ki, mint akit érdekel?
-Jó, jó... Megpróbálom...-Még három hal elúszott, de a negyedik kilósat már sikerült kifognia.
-Ügyes.
-Nehezebb, mint a tiéd.
-És egyedül nem is bírsz el vele. Vidd el a barlangba, és tetőnapon találkozunk!-Ezekkel a szavakkal egy szarvas után szaladt. Félix nem tétovázott, úgy tett, ahogy Amy mondta. A halat pedig Luna elé tette.
-Ezt fogtad?-Kérdezte Luna, a nagy halra nézve.
-Igen.
-Szép fogás... Jó étvágyat hozzá!
-Ennyit nem bírok megenni... Nem kéred a felét?-Luna szemei összeszűkültek.
-A tanítód vagyok, nem a barátnőd, tartsd magad ehhez. És köszönöm, nem kérem.-Félix sóhajtott egyet, és a halat otthagyva elment.
-Legyen akkor a tiéd.-Mondta a barlangnál, majd elment a bejárattól. Kicsit szomorú volt emiatt a kijelentés miatt. "Nem a barátnőd..." Csak ez járt a fejében. Délben Amy-val futott össze. A nőstény hideg hangja most egészen máshogy csengett, sokkal inkább kedves volt, mint ellenséges.
-Na, miért lógatod az orrod? Most akartalak megtanítani egy őz elejtésére....
-Jó, menjünk..-Emelte fel a fejét Félix.
-Hé, mi a baj?
-Semmi...
-Na, ez az, amit nem hiszek el...
-Nem akarok róla beszélni...
-Értem...-Hagyott egy kis szünetet, aztán úja a hideg hangján szólalt meg.-Kövess!-Elindult, és Félix követte. Estére már a második őzet ejtették el. Ami hála a falka jó étvágyának és a jó hangulatnak el is fogyott. Félix viszont nem tudott enni, nem volt étvágya. Luna jobban tetszett neki, mint Amy... És most kiderül, hogy hiába tűnik úgy, hogy utálja őt, mégis Amy a jobb barátja, már ha neki lehet barátja....